Egyre több infotechnológiai eszköz áll a modern településirányítás rendelkezésére annak érdekében, hogy a városvezetők munkájuk során jó társadalmi és politikai döntéseket hozzanak. Az eszközök egy részének működése valójában egy jól végiggondolt és kidolgozott automatizmust jelent. Az információ és adatgyűjtés tudatos kidolgozása számos a piacon dolgozó hazai céget tett naggyá. Ebben a posztban most amellett szeretnék érvelni, hogy az önkormányzatok intelligens alapú működtetése valójában nem több, hanem kevesebb munkát jelent a döntéshozóknak, városvezetőknek. A piacról hozott példa kicsit hosszú, de érdemes elolvasni.
A városvezetők számára több hasonló eszköz létezik már, hiszen évek óta használhatják a térinformatikai programokat valamint a stratégiai adatokat összegyűjtő Vezető Irányító Rendszert is. Az erős és sikeres marketingtevékenységet folytató cégek információt gyűjtő és rendszerező tevékenységét az önkormányzatok az intelligens kártyák segítségével tudják elvégezni. A Nyugat-Európában már a személyi azonosításra is használt chip alapú városkártyák tulajdonképpen az e-közigazgatás „talpasai”. A polgárok mindennapi hivatalos és kereskedelmi használata során a kártyák segítségével létrehozzák azon adatok nagy részét, amelyek azután a városvezetés jövőbeni hasznos és értelmes munkájának alapját jelentik.
Egyre elfogadottabb az a szemlélet, amely a települések működtetését egy cég működtetéséhez hasonlítja, az önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokat pedig a piacon dolgozó cégek termékeihez. A mindenkori kormányzat és a társadalom is a produktivitás és hatékonyság folyamatos javulását várja el a településektől. A települések „intelligens alapokra” történő helyezése tulajdonképpen egy ”lusta válasz” ezekre az igényekre. Az eszközök végiggondolt kiépítésével jobb és eredményesebb politikát lehet folytatni és ebben a munkádban a legszorgalmasabb társad a városkártya lehet.
